A szelíd, de határozott megjelenésű fiatal pár négy saját gyerekükkel együtt két kisfiút is nevel.

- A férjemmel a kezdetektől úgy gondoltuk, hogy a saját gyerekeink mellett szeretnénk olyanoknak is megadni a család melegét és védelmét, akiknek ebből nem jutott – meséli az anyuka -. Négy gyereket terveztünk, az ő felnevelésüket követően gondoltunk örökbe fogadni. A harmadik születése után azonban úgy döntöttünk, nem várunk addig. Utánanéztünk a lehetőségeknek, így találkoztunk a nevelőszülőséggel. Úgy gondoltuk, nem fontos, hogy a sajátunk legyen, inkább segíteni szeretnének, családot adni. Így került hozzánk egy kisfiú, akiről édesanyja a saját betegsége miatt nem tud gondoskodni, de rendszeresen tartják a kapcsolatot. A másik nevelt kisfiunk pedig később örökbe fogadhatóvá vált – nem is volt kérdés, gyorsan döntöttünk.

Készen kapjuk, vagy a hasadban van?

Ennyit kérdeztek a gyerekek, amikor megtudták, érkezik egy hatodik testvér is a családba.

- Az örökbefogadás után, a legkisebb fiunk születésével lettünk nyolcfős családdá, ahol négy saját gyermekünk mellett egy nevelt és egy örökbefogadott kisfiúról is gondoskodunk.

A családban minden gyerek teljesen egyenrangú, úgy is kezelik egymást. A két nagyobbik lány imádott a kicsikkel foglalkozni, sokat segítettek is a szüleiknek.

- Egyáltalán nem bántuk meg egy pillanatig sem. Senki nem értette körülöttünk ezt a döntést, úgy gondolták, a saját gyerekeink elől vesszük el az időt, az energiát. Ezzel szemben rengeteg értéket kaptunk mindnyájan, mi is, a gyerekeink is. Rálátnak más élethelyzetekre, sorsokra, szélesedik a látókörük. A segítségnyújtás teljesen természetes számukra, s látják azt is, ha egy édesanya nem tudja felnevelni a gyermekét, még abban is lehet segíteni.

Lejegyezte: Szél Szilvia