COMMENTS

[ Posted by egy kezdő, január 08, 2009 18:24 ]
     Üdvözlök mindenkit!Én egy kezdő nevelőszülő vagyok ,és örülnék ha ezen a fórumon valakivel lehetne beszélgetni a nevelőszülőségről,és az azt körülvevő örömökről esetleg bánatról! Kérem jelentkezzetek! Kezdők és profik egyaránt!

[ Posted by Zoltán, február 12, 2009 14:21 ]
     Kedves "egy kezdő" nevelőszülő társam!
Mi -feleségemmel együtt - alig több mint 1,5 éve nevelünk gyermekeket, három - ma már nagykorú-, vérszerinti gyermekünk után. Így aztán tapasztalatunk zömmel saját gyermekeinkkel kapcsolatosak, bár a másfél év alatt sokmindent megéltünk már nevelt gyermekeinkkel is. Érdi központunkban hívták fel figyelmemet az egy hónappal ezelőtt írt soraidra, s gondoltam reagálok rá. Ha még aktuális, szívesen váltok veled néhány szót a témáról, habár bevallom őszintén, nem vagyok állandóan NET-en lógó ember, így azt nem garantálhatom, hogy azonnal válaszolok, ha te írnál. De igyekszem figyelemmel kísérni ezt a ma még kevesek által használt fórumot. Kívánok sok erőt és egészséget ehhez a nem könnyű, de nagyon sok örömöt, s néha kevés szomorúságot okozó szolgálathoz, feladathoz. Üdvözlettel I. Zoltán

[ Posted by egy kezdő, február 20, 2009 14:27 ]
     Üdvözlöm!Örülök hogy végre valaki bekapcsolódott eme egyoldalúan folytatott társalgásomba.Jó lenne ha mások is használnák a fórumot és mások kérdéseiből és válaszaiból is tanulhatnánk. Megkérdezhetem hogy mekkora gyermekeket nevelnek a feleségével?

[ Posted by Zoltán, március 17, 2009 0:54 ]
     Nyolc, hat és három évesek a gyarmekek, akiket nevelünk

[ Posted by ildikó, július 04, 2009 19:05 ]
     Üdvözlök mindenkit,idenéz mostanában valaki?friss nevelőszülő vagyok,most fogok kapni először gyermeket.szeretnék pár dolgot kérdezni az elejéről.ha megvan az elhelyezési tanácskozás,akkor mennyi idő az amíg.köszönettel:Ildikó megjön í gyámügyi határozat?azt mondták ha az megvan akkor rögtön mehetünk a gyerekekért

[ Posted by Fészek Egyesület, július 17, 2009 0:11 ]
     Kedves Ildikó!
Ön most nyilván a barátkozás időszakában van. Kérdésére nincs egyértelmű válasz, attól függ, honnan érkezik a gyermek, nennyi ideje van, ott, ahol van, kihez és mennyire kötődik, milyen korú, hogy alakul az Önök kapcsolata, milyen gyakran tudja látogatni, stb. Szóval azt javaslom, beszélje meg ezeket a dolgokat a nevelőszülői tanácsadójával, ő biztosan többet tud segíteni.
Sok sikert és örömöt a nevelőszülői feladatokhoz.
üdvözlettel: Fészek Egyesület

[ Posted by melinda, szeptember 23, 2009 8:43 ]
     Kedves Nevelőszülők!
A férjemmel nevelőszülők szerettünk volna lenni de tegnap a pszhichológus nem javasolt bennünket.3 saját gyermekünk van szociális diplomám lesz hamarosan nem értem miért kaptunk elutsítást! Normál családban lakásban,körülmények közt élünk a gyerekeink is eü.mentálisan és mi is nem tudom milyen ok-okok miatt lehet valakit elutasítani??Most magamnak tettem fel kérdéseket :Nem vagyok jó anya?

[ Posted by egy kezdő, szeptember 25, 2009 6:50 ]
     KEdves MElinda!
NAgyon sajnálom hogy elutasították a pszichológiai vizsgálaton. Arra kérem verje ki azt a rossz gondolatot a fejéből hogy nem jó anya ,mert az anyaság és a nevelőszülőség pszichológiai szempontból nagyon messze kell hogy álljon egymástól. Mi nemrég kaptunk egy újszülött babát akit ugyanúgy szeretünk mintha a sajátunk lenne,de lelkileg hatalmas önmegtartóztatásra van ahhoz szükség hogy nap mint nap az ember tudatosítani tudja magában azt hogy bármikor elvihetik a babát.Muszály némi távolságot tartani lélekben ,mert máshogy ezt nem is lehetne csinálni.Most félre ne értsen ezt a távolságot rajtam kívül senki sem veheti észre ,sem a baba sem a saját gyermekeim de még a párom sem ,szívből szeretem és drukkolok neki hogy jól alakuljon az élete,és mégis furcsán néznek rám amikor azt mondom el tudom engedni ha mennie kell.
HIggye el hogy a három gyermek még nem elég felkészültség főleg ha az ember túlságosan ragaszkodó,ehhez a feledathoz 10saját gyermek sem nyújtana megfelelő lelki felkészültséget.
NEm elképzelhető hogy nem ön hanem a párja nem ment át a pszichológiai szűrésen?Ehhez nagyon fontos hogy egy legyen a gondolkodása a párjával,és itt nem egyszerűen (azt írta szociális diploma)
szociális segítségnyújtásról van szó hanem arról hogy mindezt be tudjuk-e engedni a családunkba.
Egyébként nem indokolta a pszichológus a döntését?
Remélem nem keseredett el végleg ,ha marad a kiválasztott pályán még nagyon sokat tud segíteni az embereken és a mai világba nagyon sokan kellenének akik ki tudnak egy kicsit kukkantani a saját gondjaik közül és észreveszik hogy az csak egy morzsája mások bánatának.
Mindenki úgy segítsen ahogyan csak teheti!
Üdvözlettel egy már "gyakorló "nevelőszülő!

[ Posted by Krisztina, november 18, 2009 18:52 ]
     ÉRDEKES ESET...???!!!!

Tisztelt Egyesület !

Nagyon érdekes ez a megnyilvánulás(most éppen utolsóként olvasható), mintha rejtett, burkolt formában a mi családunknak akartak volna üzenni- ez persze nem a mi családunk esete, de jól megszinezett eset lehet ilyen is.

Az esetünk leírása:

Jelentkeztünk nevelőszülő képzésre, de a családlátogatás és pszichológia teszt után elfelejtették??.. közölni, hogy nem vehetünk részt a 2009.nov.6-án induló tanfolyamon.
Nekünk kellett telefonálni és választ a mai napig nem kaptunk, hogy mi volt az oka, hogy elutasítottak.
Szerintem , nem korrekt!!, hogy csupán, ha csak az embert nézzük, hogy semmiféle tájékoztatást sem adtak, semmiféle konkrét kommunikáció nem indult evvel a kérdéssel kapcsolatban.
Furcsállom, hogy, ha csupán az "embert " ennyire semmibe veszik, akkor hogy nevelhetik a gyerekeket...???? ebben az intézményben.
Milyen felelősséggel vannak
a gyermekek felé...???
Vajon nekik sem adnak választ kérdéseikre, teljesítményeikre....????

ITT TARTUNK MA AZ EMBERI KAPCSOLATTARTÁSBAN.

Remélem más szebb és jobb élményeket szerez, nekünk ez jutott.
Egy hölgy akinek nem lehetett gyermeke még és férje.

[ Posted by Báló Ottília, november 26, 2009 20:51 ]
     Kedves Krisztina!


Sajnálom, ha úgy érzi, nem volt korrekt az eljárásunk, és engedje meg, hogy néhány szóban reagáljak a felvetéseire. Az alkalmassági vizsgálatok eredményéről minden esetben írásos értesítést küldünk, akár érdeklődik a jelentkező idő közben, akár sem. Ha az Önök esetében ez esetleg kis késéssel történt meg, ami kellemetlenséget okozott, elnézést kérek érte. A képzés egyébként november 22.-én indult.
Tudomásom szerint a pszichológus kolléganő felajánlotta, hogy személyesen is átbeszéljék az értékelést, de Önök erre nem tartottak igényt. Ezt én magam, ezúton is felajánlom, ha úgy érzi, vannak még tisztázatlan pontok, állok rendelkezésére, hogy azt akár személyesen, akár telefonon átbeszéljük.

Tisztelettel:
Báló Ottília
Ügyvezető igazgató

[ Posted by Dobos Lászlóné, január 10, 2010 15:48 ]
     Kedves"egy kezdő nevelőszülő"!
Immár 5 éve vagyok nevelőszülő. Két vérszerinti gyermekünk mellett,egy-egy kislányt volt szerencsénk nevelni,megosztani legnagyobb kincsünket,a szeretetünket. Túl vagyunk két hazagondozáson.A második bébi visszakarült hozzánk,az elsővel tartjuk a kapcsolatot,szoktam hozni "nyaralni" néhány napra...
Imádunk nevelőszülők lenni,bár csak egy nevelt gyermekünk van. Én bármikor szívesen beszélgetek erről a témáról.

[ Posted by Dobos Lászlóné, január 10, 2010 16:18 ]
     Kedves Melinda!
Nagyon sajnálom, hogy most nem sikerült megvalósítania a szándékát. Nagyon sok mindent be kell vállalnunk nevelőszülőknek, ha szívvel-lélekkel szeretnénk végezni a munkánkat. Az életünk egy nyitott könyv lesz,hiszen nagyon sok addig ismeretlent be kell engednünk az otthonunkba.A gyerekkel együtt meg kell tanulni elfogadni a szülőt is, hiszen az ő gyerekét bízták rám.De fontos eleme a kapcsolattartásnak is, hogy képesek legyünk együtt működni. Én tanítói diplomát szerzek hamarosan.Felkészülök arra a lehetőségre, hogy ha egy olyan gyerek kerül hozzám ,akinek tanulási nehézségei lesznek ,szakszerűen ,a gyerek számára legmegfelelőbben foglalkozhassak vele,segíteni tudjam az előmenetelét. Nagyon színes ez a mi életvitelünk,de akadnak néha nehézségek is.Nagyon szeretem ezt csinálni, és köszönet a férjemnek, a gyerekeimnek, hogyők is velem együtt szeretik ezt az életformát. A családom ilyen fokú hozzáállása nélkül azt hiszem nagyon nehéz dolgom lenne (érzelmileg.)Nagyon fontos,hogy a nevelőszülőség vállalása a család egyértelmű beleegyezésén nyugodjon, és mindenki képes legyen elfogadni az új családtagot jó és kevésbé jó tulajdonságaival együtt.El sem hiszi milyen jó érzéssel töltött el ,amikor felajánlottak egy csecsemőt és azt mondták ,hogy koraszülött és deformált a feje. Az én gyerekeim azt mondták:nem baj anya,majd nálunk kialakul. És valóban kialakult!

[ Posted by Rádiné Teri, január 14, 2010 17:42 ]
     Dobos Lászlóné véleményét, miszerint a család egyértelmű belegyezése szükséges a nevelőszülőség vállalásához, egyik legfontosabb szempontnak tartom. Többéves nevelőszülői tanácsadó munkám során azt tapasztaltam, hogy a nehéz döntési helyzetekben - amelyek egy életre meghatározható lehet mindenki számára - nagyon fontossá válik a biztos támogató háttér. Nagyon sok mindenről beszélhetnénk, de gondoljunk csak a csecsemőként nevelőcsaládba került, majd örökbe adhatóvá vált kisgyermek esetére. Ha nem tudja a nevelőszülő elengedni, akkor örökbefogadja vagy hátráltathatja az örökbefogadást, vagy örökbe tudja adni Másnak. Kellenek a folyamatban a bölcs, okos döntések legfőképp a kisgyermek helyzetének végleges megoldása érdekében. Biztos háttér támogatás nélkül ritkán születik jó döntés ezekben a helyzetekben.

[ Posted by Rádiné Teri, január 15, 2010 10:02 ]
     Nagyon érdekelne, hogy másoknak mi a véleménye a nevelőszülőséget egyedül vállaló emberekről, akár férfi, akár nő az illető?

[ Posted by már nem is annyira kezdő nevelőszülő, január 26, 2010 16:17 ]
     Van egy ismerősöm aki végülis bátorságot adott ahhoz hogy nevelőszülő legyek.
Neki egész életében egyetlen vágya volt hogy legyen gyermeke.De a sors nem így akarta,felmerült benne az örökbefogadás vagy nevelőszülőség is ,de a férje nem egyezett bele,nem azért mert nem volt jó ember hanem mert más a gondolkodásmódja mint nekünk nevelőszülőknek.(ami jelzem nem baj )De a férje sajnos meghalt ,ő pedig egyedül maradt 40 évesen család nélkül .Ekkor jött az elhatározás ,tanfolyam és nemsokára 2 gyermek 2 és 4 évesek egyik pillanatról a másikra családból kiszakítva egyetlen pizsamában a tél közepén késő délután vitte haza magával a gyerekeket.Majd fél év múlva még két gyermek 13 és 17 évesek.A legnagyobb azóta már nagykorú ,a kicsik úgy tekintenek rá mint édesapjukra ,eltelt közel 3 év és nem emlékeznek a szüleikre(vagy nem akarnak,mert évente egyszer meglátogatja őket édesapjuk,így nam adják őket örökbe).Egy boldog családot alkotnak így öten.Ez volt élete legjobb döntése. Pedig vigasztalódhatott volna máshogyan is 40 évesen. Minden tiszteletem az övé ,és látva sikereit mi is felbátorodtunk rég áhított céljaink felé.Tanfolyam mindkettőnknek majd fél év múlva egy édes pici 7 napos baba a karjainkban. Azóta hét hónap telt el,mostmár biztos hogy örökbe fogják adni ,minden nap búcsúzás tőle de közben örülünk minden vele töltött pillanatnak.Pár napja aláírtam a papírt ami arról szól hogy elengedjük őt ha mennie kell,-talán még sohasem remegett a kezem ennyire mikor a nevemet írtam- de neki így lesz jó..... és a mi hosszútávú célunk a saját 3 gyermekünk jövőjének biztosítása ezen felül pedig még sok sok ilyen kisbaba első hónapjainak boldogabbá tétele. Ez volt életünk legjobb döntése!!!

[ Posted by Szilvia, március 02, 2010 10:04 ]
     Sziasztok.
Én is szeretnék nevelőszülőnek jelentkezni.Nektek milyen tapasztalataitok vannak a fészek egyesületről?

[ Posted by NAgy család!, március 02, 2010 18:48 ]
     Én csak ajánlani tudom őket. 1 éve vagyok nevelőszülő,nagyon kellemes hangulatban folyik az oktatás a felkészítő tanfolyamon ,és a későbbiekben is nagyon jól tudunk együtt dolgozni! A tervedhez pedig csak gratulálni tudok és sok sikert kívánunk.Reméljük hamarosan "kollégák" lehetünk!